A Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai alapján megállapítható, hogy az elsõ négy hónapban az öt legnagyobb magyarországi sörgyártó – Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt., és Pécsi Sörfõzde Zrt. – termelése 1,6 millió hektoliter volt, belföldi értékesítésük pedig 1,7 millió hektoliter, elõbbi 8 százalékkal, utóbbi 4 százalékkal alacsonyabb a 2019. azonos idõszakinál.

Az elsõ négy hónapban a hordós sör forgalma, ami jó indikátora a szállodaipar-vendéglátás (HORECA) szektor teljesítményének, mindössze 77 százaléka volt a pandémia elõttinek. Ugyanakkor a söriparban dolgozók száma a pandémia alatt nem csökkent: 2021 végén az öt legnagyobb magyar gyártó 1620 embert foglalkoztatott közvetlenül, ami enyhe növekedés a 2020. évi 1611 fõs és a 2019. évi 1576 fõs állományhoz képest.

Már a Covid elõtt is folyamatosan csökkent a sörtermelés Magyarországon    Fotó: MTI/MTVA

Az elsõ négy hónapban folytatódott a szuperprémium és prémium sörök elõretörése, forgalmuk a tavalyi bázishoz képest 20-30 százalékkal nõtt. Ha nem is ilyen mértékben, de két számjeggyel nõtt az ízesített és ízesítettlen alkoholmentes sörök eladása is. Ezzel a prémium kategória már a teljes forgalom 30 százalékát adja, az alkoholmentes sörök pedig stabilan az 5 százalékát.

Kántor Sándor, a szövetség elnöke szerint az elsõ négyhavi adatok alapján valószínûtlen, hogy az iparág teljesítménye 2022 egészében elérné a járvány elõtti szintet, inkább az látszik, hogy a gyártás nehézségekkel küzd. Úgy vélte, ennek lehetnek beszerzéssel kapcsolatos okai, és összefügg a gyártási költségek emelkedésével is.

Az elsõ négy hónapban a hordós, azaz a csapolt sör forgalma, ami jó indikátora a szállodaipar-vendéglátás (HORECA) szektor teljesítményének, mindössze 77 százaléka volt a pandémia elõttinek     Fotó: freepik.com

A szakember úgy véli, a gyártás költségei drasztikusan nõttek az elmúlt nyolc hónapban, ami érinti a termelés és forgalmazás teljes szerkezetét: az alapanyag, az energia, a szállítás és a munkaerõ költségeit is. Hogy az egyes vállalatok hogyan fognak erre reagálni, és a költségnövekedésbõl mennyit kénytelenek áthárítani a fogyasztóra, jelentõsen függ az adott cég lehetõségeitõl, így nem kizárt, hogy a németországi áremeléshez hasonlóan itthon is drágább lesz a sör.

A magyar sörforgalmazás szerkezete lényegesen eltér a németországitól, a kiskereskedelemben a végtelenszer újrahasznosítható alumíniumdoboz az uralkodó, ma ez a csomagolóanyag típus adja a kiskereskedelmi forgalom 70 százalék feletti részét. Magyarországon az újratölthetõ üveget - amelynek hiányától a német gyártók tartanak -, alapvetõen a vendéglátásban használják, amely szinte teljes mértékben visszajuttatja a gyártókhoz az üres palackokat. Ezért arra nem kell számítani, hogy ebbõl hiány lépne fel.