A pettyes szarvasok (Axis axis) eredetileg az indiai szubkontinensen - beleértve a Himalája déli lejtõit és Srí Lankát - õshonosak. Trópusi, szubtrópusi eredetüket mutatja, hogy nincs náluk meghatározott párzási idõszak, így akár tél közepén is születhetnek borjaik, ahogy ezt történt most Szegeden is.

A csapat az idén három borjúval gyarapodott. A fiatal szarvasok meglehetõsen félénkek, megriadva egybõl összeverõdnek kifutójukban, a lehetõ legtávolabb a vélt vagy valós veszélyforrástól. A nyugodtan, kevés zajt csapva szemlélõdõ látogatók azonban egész közelrõl is megfigyelhetik a szarvascsaládot.

A faja a vöröses vagy sárgásbarna szõrzeten gyöngysorszerûen megjelenõ fehér pettyekrõl kapta nevét. Az alapvetõen erdõkben élõ szarvasfajnál ez a mintázat segíti a rejtõzködést. A pettyezettség õsi jellegzetesség, a csitálszarvasként is emlegetett fajnál az egész élet során megmarad, míg más - a hûvösebb vidékeken elõforduló - fajoknál csupán fiatalabb korban figyelhetõ meg.

A Szegedi Vadasparkba 2018-ban érkeztek az elsõ pettyes szarvasok Csehországból, és már ekkor szaporodtak, majd a rá következõ években is. A szaporulat utóbb más állatkertekbe kerül, de a télen született borjak egészen nyárig láthatók Szegeden - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.