2020-ban kezdõdött meg az esztergomi bazilika felújítása, és éppen egy éve emeltek ki a fõszékesegyház kupolájának aranykeresztjébõl egy olyan idõkapszulát, amelyet még 1845 augusztusában helyeztek ott el. A 100 méter magasból lehozott rézhenger felnyitása nem volt egyszerû feladat, mert egy második világháborús repesztalálat következtében a védõburok kilyukadt és deformálódott, de végül sikerült megmenteni a korabeli építkezést megörökítõ, több mint 175 éves dokumentumokat.

Kedden azonban a honvédség tûzszerészeit is riasztották a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-fõszékesegyházhoz. A rekonstrukciós munkák során ugyanis a kupoladob oldalfalába fúródva - a feltételezések szerint - egy robbanótest került elõ.

A lövedéket sikeresen eltávolították és megállapították, hogy egy 76 milliméteres, második világháborús eredetû, szovjet repeszgránát került elõ. A robbanótest gyújtószerkezete becsapódásának pillanatában letört, az eszköz pedig deformálódott. A gránáttest robbanóanyagot tartalmazott, szállítható állapotú volt, így azt el is vitték a Magyar Honvédség központi gyûjtõhelyére, késõbbi megsemmisítésre.

Kitértek arra is, hogy feljegyzések szerint 1945-ben a harcok során több mint 90 különbözõ típusú, illetve gyártmányú robbanóeszköz hullhatott az esztergomi bazilikára, mert a kupola kiváló megfigyelõállást biztosított a harcoló katonáknak. A bevetett tüzérségi eszközök jelentõs sérüléseket okoztak az épületben: súlyosan megrongálták az oszlopcsarnok egyik elemét, a kupola héjazatát, és tönkretették az eredeti Mooser-orgonát is.

"A világégés nyomai már régen nem láthatóak a fõszékesegyházon, de ez az eset is mutatja, hogy a legváratlanabb helyekrõl is kerülhetnek elõ szunnyadó robbanóeszközök, több mint 75 évvel a második világháború lezárását követõen" - közölte a Magyar Honvédség tûzszerészezrede szerdán a Facebook-oldalán.