Azt már nyilvánosságra hozta az EMMI, hogy a pedagógusok mintegy egy százaléka nem vette fel az oltását, azaz az állami tanintézetekben ennyien kényszerültek fizetés nélküli szabadságra. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egy felmérést végzett annak érdekében, hogy a kiesõ kollégák helyettesítését miként oldották meg az iskolák – írta a Népszava.

A szakszervezet adatai szerint a legtöbb helyen egy (19,2 százalék), kettõ (19,6 százalék) vagy három fõ (18,6 százalék) esik ki, de a szakszervezet szerint jelentõs a négy fõ kiesését megoldani kényszerülõ iskolák aránya is (11,7 százalék).

Az intézmények mintegy felénél (46,4 százalék) emelik a tanárok óraszámait, vagyis „szétosztják” a kiesõ pedagógusok óráit a maradók között. Az iskolák harmadánál (32,8 százalék) eseti helyettesítést írnának elõ, ami a szakszervezet szerint ebben az esetben jogellenes, ráadásul nem is fizetik ki.

Csupán az intézmények 18,2 százalékából jött olyan visszajelzés, hogy fizetett helyettesítést próbálnak elõírni. Sõt, iskolák arra kényszerülnek, hogy tanárszakos egyetemistákat próbáljanak bevonni a mindennapi oktatásba, ami teljesen jogellenes, ugyanis gyakornokként csak azokat lehet felvenni, akiknek a diplomájuk megszerzéséhez legfeljebb csak a nyelvvizsgájuk hiányzik.

Az állami iskolák oltást elutasító, ezért kényszerszabadságra küldött pedagógusai közül voltak olyanok is, akik az egyházi iskoláknál igyekeztek álláshoz jutni, mivel ott a kormány nem tette kötelezõvé a vakcina felvételét.