A digitális forradalom révén, az információs és kommunikációs technológia részeként megjelentek az e-receptek, egy gyorsabb, kényelmesebb, kevesebb személyes kontaktot igénylõ, és nem utolsó sorban környezetbarát megoldást kínálva orvosoknak, gyógyszerészeknek és betegeknek a mindennapokban.

Az e-recept és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér („EESZT” vagy „Felhõ”) azért jött létre, hogy digitalizálják a betegellátás bizonyos részének adminisztratív oldalát: a beutalók, receptek, leletek kiadását, illetve a háziorvosok, szakorvosok közötti meghatározott kommunikációt.

Az e-receptek elérése igen egyszerû, azok kiváltása TAJ-azonosítóval mûködik, ami akkor jogszerû, ha a beteg vagy meghatalmazottja azonosítja magát e-személyi igazolvánnyal vagy bármely fényképes személyazonosságot igazoló igazolvánnyal, a TAJ kártya bemutatása mellett.

A gyógyszer megfelelõ rögzítéséért a Felhõben az orvos a felelõs    Fotó: freepik.com

Az e-receptek kiváltásához a Felhõbe történõ bejelentkezés nem szükséges, azonban a betegek saját személyes fiókjukban megtekinthetik a már felírt, kiváltásra váró gyógyszerek receptjét. De mi van akkor, ha a beteg nem a kórképének, számára megfelelõ gyógyszert kapja meg az e-receptben hibásan szereplõ adatok alapján?

Az EESZT felületén az orvosnak fel kell tüntetnie a beteg diagnózisát, a rendelt medicinát vagy hatóanyagot, annak mennyiségét és formáját, valamint a rendelés keltét, továbbá a beteg TAJ-számát, közgyógyellátott beteg esetén pedig a közgyógyellátási igazolvány számát is.

Abban az esetben, ha az EESZT felületére hibásan rögzített adatok alapján kerül feltöltésre az e-recept, ezáltal helytelen gyógyszer kerül rendelésre a beteg számára, a Felhõben található téves receptért a vényt kiállító orvos tartozik felelõsséggel.

„A gyógyszert rendelõ orvosnak büntetõ és polgári jogi felelõssége van. Elõbbi esetében az orvost a foglalkozási szabályok megszegéséért – azaz ha téves gyógyszerrendelés miatt a beteg egészsége veszélybe kerül - személyesen vonják felelõsségre. Utóbbi keretében elsõsorban az intézmény köteles helytállni a betegnek okozott kárért. Ilyen esetben a beteg vagyoni és nem vagyoni kártérítés fizetésre tarthat igényt” – jelentette ki a 10perc.hu kérdésére dr. Bujdosó Gréta, a KNP LAW jogásza.

Az EESZT felületén az orvosnak fel kell tüntetnie a beteg diagnózisát, a rendelt medicinát vagy hatóanyagot, annak mennyiségét és formáját    Fotó: freepik.com

A vény kötelezõ tartalmi elemeinek ellenõrzése a gyógyszer kiadójának, azaz a gyógyszerésznek a feladata és felelõssége. Amennyiben az orvos a gyógyszer pontos adagolását nem egyértelmûen tüntette fel, a gyógyszer kiadója a rendelt gyógyszert a beteg részére nem adhatja ki.

A 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet lehetõséget biztosít arra, hogy a tévesen kiszolgált gyógyszert a beteg a kiadást követõ ötödik nap végéig visszaviheti abba a gyógyszertárba, ahol azt a vásárlást igazoló dokumentum alapján kiadták, és azt a gyógyszertár köteles visszavenni.