A Budavári Palota egyik ékessége a Szent István királyról elnevezett terem, amely a századforduló magyar iparmûvészetének kiemelkedõ teljesítménye volt. Kialakításában a kor olyan kiváló mûvészei és iparosai vettek részt, mint Thék Endre, Kissling Rudolf, Jungfer Gyula vagy Strobl Alajos. A helyiség a 2. világháborúban teljesen megsemmisült, de most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az eredeti tervek szerint alkotják újra.

A Szent István királyról elnevezett terem a századforduló magyar iparmûvészetének kiemelkedõ teljesítménye volt     Fotó: MTI/Budapest Gyûjtemény - FSZEK

A Szent István-terem létrehozásában nagy szerepet játszott Zsolnay Vilmos, akinek pécsi gyárában készült a helyiség egyik legmeghatározóbb eleme, a pirogránit kandalló és a fõpárkányon lévõ Szent István-mellszobor. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra pécsi gyárában a szakemberek egykori mintadarabok, eredeti tervek és archív fotók alapján hosszú évek alatt készítették el az eredeti alkotás hû mását.

A 4,7 méter magas, 2,8 méter széles és csaknem másfél tonnás kandalló 120-féle elembõl és összesen 611 darabból áll; egyes részein nyolc-tíz festési, mázolási, majd égetési fázist végeztek az aranyozás elõtt. Az életnagyságúnál nagyobb méretû mellszobrot eredetileg Strobl Alajos alkotta meg. Pécstõl Pápáig hét szakma képviselõi, országszerte mintegy húsz mûhelyben több száz szakember dolgozik a rekonstrukción.

A kandalló felsõ részeinek beépítésekor egy speciális állványt használnak majd     Fotó: MTI/Várkapitányság

A már elkezdõdött összeállításkor az egyes elemeket különleges ragasztóhabarccsal illesztik össze, a megfelelõ súlyelosztás érdekében pedig egy tartós vázszerkezetet is alkottak a szakemberek, akik a kandalló felsõ részeinek beépítésekor egy speciális állványt használnak majd. A központi kerámiaalkotás visszaépítése után a tölgy, mahagóni és amerikai diófából megalkotott, rendkívül összetett intarziás parketta beépítése következik, amely eredetileg a Neuschloss fivérek gyárában készült.