A csaknem egyhónapos csúcsesemény több szempontból is egyedülálló lesz: egyrészt a Közel-Keleten elõször rendeznek vb-t - a helyszínkijelölést késõbb számos kritika érte a feltételezett vesztegetések, a futballtradíció hiánya és az emberi jogok sérülése miatt -, másrészt elõször fordul elõ, hogy télen bonyolítják le a tornát. Ezek a körülmények mindenképpen befolyásolják a vb alakulását.

A labdarúgó-világbajnokság 64 találkozóját öt város nyolc stadionjában bonyolítják le. A létesítmények közül hat új, egy újjáépített és egy felújított. A vb legnagyobb létesítménye a 80 000 nézõ befogadására alkalmas Luszail Stadion. A futball-vb a december 18-i döntõvel zárul.

A futballistáknak nem a 28 és 33 Celsius-fok közötti nappali hõmérséklet fog gondot okozni, hanem inkább az, hogy éjszaka sem hûl le a levegõ 22 foknál jobban. Éppen emiatt tették át télre a torna rendezését, mert nyáron még elviselhetetlenebb hõség várta volna a játékosokat és a szurkolókat.

A téli rendezés elõnye viszont, hogy a labdarúgók még nincsenek "kifacsarva", hiszen csak az idény közepén járnak, ami színvonalas összecsapásokat ígér. Ugyanakkor az minden válogatott számára problémát jelentett, hogy a bajnokságok csak egy héttel a vb-rajt elõtt álltak le, így a megszokott háromhetes felkészülés helyett csupán öt-hat nap állt rendelkezésre a vb elõtt.

Az elmúlt négy tornán mindannyiszor európai siker született, sorrendben az olaszok, a spanyolok, a németek és legutóbb a franciák révén, ilyen hosszú kontinentális sikerszériára pedig még nem volt példa. Ráadásul ezeken az eseményeken a nyolc döntõs közül csak 2014-ben Argentína volt nem európai.

Az öt diadalával rekorder Brazíliának viszont minden esélye megvan arra, hogy megtörje az európai dominanciát. Egyrészt a selejtezõsorozat mind a 17 mérkõzésén veretlen maradt, másrészt összességében az elmúlt három év 29 találkozóján egyszer kapott ki, méghozzá tavaly a hazai rendezésû Copa America döntõjében.

És éppen akkori legyõzõje, az õsi rivális Argentína lehet a nagy ellenfele ezen a vb-n. Az argentin csapat még régebben, 2019-ben szenvedett vereséget legutóbb, veretlenségi sorozata 36 találkozónál tart, azaz egyetlen meccsre van attól, hogy beállítsa az olaszok 2018 és 2021 között felállított világcsúcsát.

Az argentinoknak plusz motivációt jelenthet, hogy szupersztárja, Lionel Messi a rekordbeállítást jelentõ, ötödik, egyben utolsó vb-jére készül, azaz ez lesz az utolsó alkalma világbajnoki címre vezetni a nemzeti együttest. A PSG játékmestere Lothar Matthäus 25 vb-mérkõzést számláló csúcsát is megdöntheti, ha Argentína érintett lesz a legjobb négy között.

Európából a címvédõ franciák mellett a spanyolok, az angolok és a németek tûnnek esélyesnek. Didier Deschamps együttese szintén veretlenül vívta ki a részvételt, tavaly pedig a Nemzetek Ligáját is megnyerte, viszont az Eb-n már a nyolcaddöntõben búcsúzott és az idei NL-sorozat is kifejezetten gyengén sikerült neki, tekintve, hogy hat összecsapásból csupán egyet nyert meg a világbajnok.

A 2010-ben gyõztes spanyolok a selejtezõk során ugyan Svédországban kikaptak, de így is magabiztosan jutottak ki Katarba, ráadásul az Eb-n is meggyõzõen szerepeltek az elõdöntõs búcsúval, illetve idén a Nemzetek Ligájában is bejutottak a négyes fináléba. A keret erõsségérõl sok mindent elárul, hogy Luis Enrique szövetségi kapitány Sergio Ramos, Thiago vagy David de Gea nélkül utazott Katarba.

A legutóbbi vb-n elõdöntõs, a tavalyi Eb-n ezüstérmes angolok kerete ugyan kifejezetten erõs, de idén távolról sem nyújtottak meggyõzõ teljesítményt, a magyar csapattól kétszer is kikaptak az NL-ben, ahol így búcsúztak az élvonaltól. Ugyanebben a csoportban a németek is nyeretlenek maradtak a magyarokkal szemben, de azért lényegesen jobb játékot mutattak, ráadásul a tavaly kinevezett szövetségi kapitány, Hansi Flick vezetésével 16 meccsbõl csupán egyszer - a magyaroktól - kaptak ki.

Számos világsztár valószínûleg utoljára szerepel vb-n: a portugáloknál a Messihez hasonlóan ötödik vb-jére készülõ Cristiano Ronaldo, a legutóbb ezüstérmes horvátoknál Luka Modric, az uruguayiaknál Diego Godín, Edinson Cavani és Luis Suárez, de a belgák aranygenerációjának is ez lehet az utolsó esélye, hogy felülmúlja a négy évvel ezelõtti bronzérmes szereplést. A feltörekvõ csapatok közül Hollandia és Dánia lehet a legveszélyesebb a favoritokra.

A FIFA busásan díjazza a résztvevõ válogatottakat: összesen 440 millió dollárt oszt szét a nemzeti szövetségeknek. A gyõztes 42 milliót, a döntõ vesztese 30 milliót kap, de a csoportmérkõzések után búcsúzó 16 csapat is 9 millióval vigasztalódhat.