Magasabb kockázattal járhat együtt az egyedül élés, derült ki a Frontiers in Psychiatry augusztusi számában megjelent tanulmány szerint. A magányosság többek között maladaptív érzelemszabályozási stratégiákkal, nagyobb mértékû közösségi médiahasználattal, a kimaradástól való erõsebb félelemmel, valamint a túlköltekezéssel vagy éppen az anyagiassággal járhat együtt- írja az In.

Korábbi kutatások eredményeképpen megállapítható volt, hogy a magány negatív fizikai és mentális egészségügyi eredményekkel jár, mint például a depresszió. Habár a Covid19-es korlátozások maximális fokozatokat ért el a magányosság területén, mégis ma már egyre többen élnek egyedül. Például a nyugati országokban élõ emberek közül majdnem minden harmadik ember egyedül él.

A vizsgálatban részt vevõk kétharmada nõ volt     Fotó: Pixabay

A témával kapcsolatos kutatások ellenére kevés olyan adat állt rendelkezésre, ami folytonosan, idõszakról-idõszakra vizsgálta volna a magányt és a társadalmi elszigeteltséget. Ezért Wu és munkatársai az ismétlõdõ vizsgálatok adataira támaszkodtak a kapcsolat feltárásához. Az átvizsgált 239 teljes szövegû cikkbõl hét került be a metaanalízisbe, melyben 123 859 résztvevõ volt, amibõl 65% nõ volt.

Az adatok elemzése rámutatott arra, hogy az egyedül élés 42%-kal növelte a depressziós zavarok kockázatát. Azt is felfedezték, hogy ez a kockázat magasabb a férfiak, az idõsebbek és a vidéki emberek esetében. Számos magyarázat szerint a magányosság oka sokféle lehet: rosszabb anyagi helyzetben élnek, kevesebb társas kapcsolattal rendelkeznek, rosszabb a fizikai vagy mentális állapotuk.