A Föld egyes részein valóban tartani lehet attól, hogy néhány évtizeden belül a hõhullámok olyan súlyossá válnak, hogy bizonyos részei lakhatatlanná válnak, derült ki az ENSZ és a Vöröskereszt által publikált jelentésbõl.

„A gazdagabb országoknak megvannak az erõforrásaik arra, hogy támogassák az állampolgáraikat az alkalmazkodásban, és ezt meg is ígérték. A szegényebbek, akik nem tehetnek ezekrõl a hõhullámokról, nem rendelkeznek ilyen erõforrásokkal" - közölte a jelentésben Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekért felelõs fõtitkárhelyettese és sürgõsségi segélyezési koordinátora.

Az extrém hõhullámoknak 2003-ban már 70 ezer áldozatuk volt, de szakértõk szerint az elkövetkezõ idõszakban a hõhullámok által gerjesztett forróság meghaladhatja az emberek tûrõképességét is. Ez leginkább Száhel-övezetre, Afrika szarvára és Délnyugat-Ázsiára vonatkozik.

„A humanitárius rendszer nem áll készen arra, hogy ekkora méretû válságokat kezeljen segítség nélkül. Már most nincs elég forrásunk ahhoz, hogy az év legsúlyosabb válságait ellensúlyozni tudjuk. Az Afrika szarvát sújtó éhínséget is ide sorolom. Már most 50 milliárd dolláros globális programunk van, amihez nagyjából 20 milliárdot szedtünk össze. Már ebben a pillanatban is mínuszban vagyunk" – állította Martin Griffiths.

Az ENSZ következõ éghajlatváltozási konferenciáját novemberben tartják Egyiptomban – tudta meg az Euronews. A bolygónk megmentése folytatódik…