A rezsiváltozások bejelentése óta egyre több cégvezetõ készült fel arra az eshetõségre, hogy az energiaárak emelkedése miatt jelentõsen megnõ a home office-t elhagyó munkavállalók száma. Az Országos IT Megmérettetés és az ITmap készített – elsõsorban az informatikai szektorban – felmérést arról, hogy a dolgozók milyen mértékben terveznek valójában visszatérni az irodákba.

A kutatásban résztvevõk több mint 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kizáró ok egy munkahelyváltás esetén, ha nincs lehetõség home office-ban dolgozni. Rendkívül beszedés, hogy mindössze egy százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem számít számára az otthoni munkavégzés.

„A koronavírus-járvány csúcsán már jócskán túl vagyunk, mindössze két kitöltõ kapcsolta össze a home office szükségességét a pandémiával, de az otthoni munkavégzés slágerré vált. Kijelenthetõ, hogy öntudatra ébredtek a munkavállalók, nem tudják nélkülözni már azt a fajta szabadságot, amit a járvány alatt megkaptak” – fogalmazott Pulay Gellért, a felmérés ötletgazdája.

Erre utal az is, hogy a kitöltõk közel fele azt tartja ideálisnak, ha a munkavállaló szabadon eldöntheti, mennyit dolgozik otthonról és mennyit az irodából. Kevésbé népszerû az a céges irányelv, amikor szabályzatban rögzítik, hogy két vagy három napot legalább bent kell lenni a munkahelyen. A válaszadók kétharmada váltana azért munkahelyet, mert nem, vagy nem megfelelõ mértékben biztosítják az otthoni munkavégzést.

Az energiaválság ráadásul semmit nem módosított a munkavállalók preferenciáin. A megkérdezettek egyharmada azt közölte, jelentõsen nem emelkedik a rezsiköltsége, így semennyire nem befolyásolja az rezsiárak alakulása. 40 százalék szerint pedig utóbbinak semmi köze nincs ahhoz, hogy mennyit jár vagy fog bejárni az irodába.

„A kutatás alapján elmondhatjuk, hogy érdeklõdés hiányában elmarad a home office-ból való visszatérés. A távoli munkavégzés lehetõségével szemben mostanra már az is súlytalan tényezõvé vált, hogy biztos anyagi háttérrel rendelkezzen a munkáltató” – mutatott rá Pulay Gellért.