A dohányzás az alkohol után a második legtöbb áldozatot követelõ élvezeti szer. Magyarországon a felnõtt lakosság egyharmada dohányzik rendszeresen. Egy 2019-es felmérés szerint 2018-ban a halálesetek 21%-a, legalább 28 000 fõ halála volt összefüggésben a dohányzással.

Nem véletlen, hogy a biztosítók is számolnak a dohányzás kockázatával, amikor meghatározzák egy biztosítási termék díját. A bankmonitor.hu szakértõinek számításai szerint a díjkülönbség összeségében akár 1 millió forint is lehet.

Elsõsorban az életbiztosítások és a kritikus betegségekre vonatkozó biztosítások esetében alkalmaznak a biztosítók két díjkategóriát. A biztosítók minden esetben valós statisztikai adatok alapján határozzák meg a biztosítások díjtételeit, így a dohányzó és nemdohányzó díjkülönbség valódi képet mutat arról, hogy mennyivel veszélyesebb az élete egy dohányzónak.

A dohányzók és a nemdohányzók által fizetendõ díjak közötti különbség azt mutatja meg, hogy a biztosító számára mennyivel jelent nagyobb kockázatot egy dohányos ügyfél, vagyis mennyivel nagyobb a valószínûsége annak, hogy a biztosítási idõszak alatt meghal, és ki kell fizetni a biztosítási összeget.

A fenti példában egy 30 éves biztosított 20 éves tartamú biztosításának díjai láthatók 10, 15 és 20 milliós biztosítási összegekre számolva. A díjkülönbség napi 6 szál cigaretta felett már 30 százalék, ami azt jelenti, hogy a 20 év alatt összesen 500 ezer és 1 millió forint közötti felárat fizethet egy dohányos.

A piaci gyakorlat szerint a biztosítók úgynevezett kotinin-, vagy szárazvérteszttel állapítják meg, hogy az adott ügyfél jogosult -e az alacsonyabb, nemdohányzó díjra. Ez a szerzõdéskötés elõtt történik, és az ujjbegybõl vett vérminta alapján végzik el a vizsgálatot.

Negatív teszt esetén a biztosítási szerzõdés megköthetõ a nemdohányzó díjjal. Ha a biztosítási tartam során valaki dohányozni kezdett, azt be kell jelentenie a biztosítónak. A biztosítási feltételek szerint a biztosító jogosult a tartam alatt a dohányzási szokást ellenõrizni.