403.43 Ft

350.44 Ft

Vigyázz, csütörtökön hatalmas köd várható országszerte!

Kiemelt kategóriák

Egészség
Orosz-ukrán háború
Utazás
Foci-VB
Interjúk
Életmód
Nagyvilág
Friss
Kultúra
Otthon
Autó
Sport
Gazdasági hírek

További kategóriák

Szórakozás
Olimpia
Balesetek-bűnügyek
Időjárás
Karrier
Belföldi hírek
Hirdetési felületek
Tech és tudomány
Életmód

Vajon fontos-e a reggeli a magyar nõknek?

10perc.hu
2021. 04. 17.

A magyar nõk az ajánlottnál kevesebb idõt fordítanak reggelizésre, s bár a legtöbben az egészséges és finom reggeliket keresik, az élet többnyire közbeszól.

Érdekes és nagyon tanulságos felmérést készített el a Viblance, ugyanis a cég a hölgyek reggelizési szokásaira és annak minõségére volt kíváncsi. A kapott eredményekbõl – összesen több mint kilencezer nõ válaszolt az étkezésével kapcsolatos kérdésekre – azt a következtetést vonták le, hogy a nõk nagy része hajlandó lenne változtatni a helytelenül rögzült szokásain, ha ebben segítséget, de legalábbis iránymutatást kapna, és megfelelõ kínálatot találna a piacon.

A reggeli a nap egyik legfontosabb étkezése, ami beindítja az anyagcserét és a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásból nem hiányozhat. Azok, akik reggelivel indítják a napot, sokkal hatékonyabban tudnak koncentrálni napközben és állóképességük is javul. A reggeli elhagyása az energiabevitel csökkenéséhez vezethet, egyúttal kevesebb fehérje, vitamin és ásványi anyag jut be a szervezetbe azokhoz képest, akik rendszeresen étkeznek reggelente.


A „sietõs reggelizõk” táborát erõsítõk elsõsorban olyan reggeli alternatívát keresnek, ami pár perc alatt elkészíthetõ és azonnal fogyasztható, tehát náluk, értelemszerûen, a praktikum fontos szempont    Fotó: freepik.com


A reggelizésre igennel válaszolók – a megkérdezettek mintegy 85 százaléka – számára az egészség és a finom íz messzemenõen a két legfontosabb tényezõ szemben az árral és azzal, hogy praktikus legyen, azaz könnyen és gyorsan elkészíthetõ. Az is kiderült, hogy a magyar nõk több mint fele (58 százalék) saját bevallása szerint hétköznapokon 5-15 percet fordít a reggelire, és csak körülbelül harmaduk (37,5 százalék) reggelizik negyed óránál tovább. Ez megfordul, ha a hétvégeket nézzük: szombaton és vasárnap már a kitöltõk 71,9 százaléka fogyasztja a reggelijét 15 percnél tovább.

Az úgynevezett „ráérõs reggelizõk” 60 százaléka ügyel arra, hogy gondosan elõkészítse az ételt és idõt szánjon a nyugodt étkezésre, 76 százalékuk otthon, míg 24 százalékuk a munkahelyén fogyasztja el a reggelijét. A fennmaradó 40%-ba tartoznak a „sietõs reggelizõk”, akiknek 54 százaléka szintén otthon étkezik, míg 43 százalékuk a munkahelyén teszi ezt. A „sietõs reggelizõk” táborát erõsítõk elsõsorban olyan reggeli alternatívát keresnek, ami pár perc alatt elkészíthetõ és azonnal fogyasztható, tehát náluk, értelemszerûen, a praktikum fontos szempont.


Azok, akik reggelivel indítják a napot, sokkal hatékonyabban tudnak koncentrálni napközben és állóképességük is javul     Fotó: freepik.com


A felmérés egyik nagy érdekessége, hogy a válaszadók 54 százaléka a sós reggelit , 46 százaléka pedig az édeset részesíti elõnyben. Elõbbi csoport a szendvicset, a sós pékárut, a tojásos reggelit valamint a virslit és a kolbászt fogyasztja ébredés után elõszeretettel, míg az édesszájúak a müzli és a granola mellett szintén péksüteményeket, gyümölcsöt, zabpelyhet vagy zabkását tesznek a tányérra.

A nõk csupán 12 százaléka válaszolta azt, hogy általában nem reggelizik és mindössze 3 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem fogyasztanak reggelit. Ugyanakkor 87%-uk hajlandó lenne felhagyni ezzel a „rossz” szokásával, amennyiben rátalálna egy egészséges, finom és gyorsan elkészíthetõ alternatívára. A reggeli elhagyásának több oka is lehet, köztük a más családtagokkal való törõdés (gyermekek öltöztetése, felkészítése), szûk határidõs munkák, vagy éppen szimplán csak a nehézkesebb ébredés.

Főkép forrása:

freepik.com

Címkék:

További cikkek

Népszerű cikkek

Kapcsolódó cikkek