Magyarországon évente körülbelül 6,5 milliárd forint értékben vásárolunk szaloncukrot, átlagosan egy kilogrammot háztartásonként. A szaloncukrok gyártása három formában zajlik: a hagyományos eljárásban fondantot, azaz a cukor, az ivóvíz és a glükózszirup sûrû fõzetét dúsítják és ízesítik aromával, a második féle technológiában csokoládé- vagy bevonó hüvelybe valamilyen krémet töltenek, míg a harmadik módszer a bonbonok gyártása.

A hagyományos, fondant alapú szaloncukrok mellett egyre nagyobb teret hódítanak és egyre népszerûbbek a minõségi csokoládéval és töltelékkel készített magasabb minõségû és prémium kategóriájú termékek. A gyártók 2020-ban belecsempészik a süteményekre és a fagylaltokra jellemzõ ízeket a szaloncukrokba, így egyre több édes-sós, sós-karamellás termék köszön majd vissza a polcokról, elég csak a zserbós, a mákos bejglis vagy az almás pités édességet említeni.

Egyre nagyobb teret hódítanak és egyre népszerûbbek a minõségi csokoládéval és töltelékkel készített magasabb minõségû és prémium kategóriájú termékek     Fotó: freepik.com

Sõt, ma már a pálinkás töltelékek, így az Irsai Olivér, a szatmári szilva, a mézes málna sem számít ritkaságnak, de az epres pezsgõs és a forralt boros szaloncukornak is nõ a népszerûsége. De egyre szélesebb körben terjedhetnek el továbbá a fogyókúrázókat és a diétázókat kiszolgáló cukormentes szaloncukrok, de nem számítanak majd ritkaságnak a vegán és a paleolit termékek sem, melyek a megfelelõ választékot biztosítják.