Mi a különbség a füst és a pára között? Hogy lesz a dohányból pára? Mi a különbség ezek összetételében? Kutatók adtak tudományos magyarázatot ezekre a kérdésekre, beszámolva a saját és a tõlük független kutatóintézetek vizsgálati eredményeirõl, valamint megválaszolva az érdeklõdõk kérdéseit is az õsszel tartott Open Science konferencián.

A dohányzással összefüggõ egészségügyi ártalmakat ma már senki sem vitatja, ahogyan azt sem, hogy mindez komoly népegészségügyi problémákat okoz. Jelenleg világszerte több mint 1,3 milliárd ember dohányzik, és ez a szám az elõrejelzések szerint a közeljövõben sem változik számottevõen. Magyarországon ma több mint kétmillió ember gyújt rá rendszeresen.

Nem csak a dohányzók egészségére, hanem a környezetükben lévõ nemdohányzókéra is egyaránt káros a cigarettafüst     Fotó: freepik.com

Azt tehát már mindenki tudja, hogy a dohányzás káros az egészségre, de hogy mitõl is káros, azt már kevesen. A tudományos kutatások szerint a dohányzással összefüggõ betegségek kialakulásért elsõsorban a dohány égésekor a füstben keletkezett káros vagy potenciálisan káros anyagok (HPHC) a felelõsek, ráadásul összesen 93 vegyi anyag mutatható ki a cigarettafüstben és hozható összefüggésbe különbözõ betegségek kialakulásával. Ezek pedig nem csak a dohányzók egészségére, hanem a környezetükben lévõ nemdohányzókéra is egyaránt károsak.

A tudomány és technológia fejlõdésének köszönhetõen a kutatók az elmúlt években a hagyományos dohánytermékek helyett már olyan termékek fejlesztésén dolgoznak, amelyek használata során füst helyett pára képzõdik. A cél az, hogy csökkentsék a szervezet kitettségét azoknak a káros vagy potenciálisan káros anyagoknak, amelyek a füstben megtalálhatók. Ahhoz, hogy az égés, és az égés során keletkezõ füst elkerülhetõ legyen, olyan technológiák fejlesztésén dolgoznak, amelyek révén a dohány csak hevül, de nem ég el. A cigaretta égésekor keletkezõ 800 Celsius fokos hõmérséklethez képest ugyanis ezek az alternatív technológiák csak hevítik a dohányt és/vagy a nikotint, így nem jön létre égés, és így füst, valamint kátrány sem képzõdik.

A legjobb megoldás az lenne, ha minden dohányos letenné a cigarettát, ám ez sajnos még az álom kategóriája      Fotó: freepik.com

Az elõrejelzések szerint azonban sajnos még egy jó ideig lesznek olyan emberek, akik nem szoknak le a dohányzásról. Még annak ellenére sem, hogy tisztában vannak a dohányzás súlyos következményeivel. Így számos szakértõ egyetért abban is, hogy a kizárólagosan a korlátozásra építõ politika sajnos nem célravezetõ, mint ahogy megtiltani sem lehet felnõtt emberek számára a dohányzást, éppen ezért elõnyös lehet egy, az ártalomcsökkentést a központba helyezõ megközelítés alkalmazása. Éppen ezért adhat bizakodásra okot a Philip Morris által elvégzett vizsgálat eredménye, miszerint a hevítéses dohánytermékek használata nyomán keletkezõ pára jóval hamarabb „ürül ki” a levegõbõl, mint a dohányfüst.